Griffek és indák

Utoljára módosítva: 2017-03-27

Blaskó Sándor egyik legkövetkezetesebb ápolója és újrafogalmazója az ősi magyar hagyománynak. Korábban kőből, fából emelt köztéri szobrai tették ismertté. Mostanában kismérető, égetett, festett domborművei viszik hírét az egykor Mongóliából a Kárpát-medencéig ismert vizuális nyelvnek.

Ha nem akarok „belelátni”, örülhetek a szépségesen dekoratív tárgyaknak. Csodálhatom a magyar népművészetből is ismert ornamentikát. A magyar és keleti mitológiai lényei azonban minduntalan mélységek és magasságok felé irányítják figyelmemet. Erre utal a Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet Orvosi Könyvtárában rendezett tárlat címe is: „Mély kútba tekinték”.

Misztikus cím, hollywoodi filmek…és paródiák a szemem előtt. Vérfagyasztó zene, rejtélyes halálesetek, borzongás. Másfél óra élvezet, másnapra már el is felejtem. Ha gyermekkorom emlékei közt kutatok, nagyanyám és anyám szavait hallom: A közelébe se menj! Osztálykirándulások várainak ciszternái-kútjai mélysége elvarázsolt, kapcsolata alagutakkal, vészkijárata a csipkebokor alatt a domboldalon. Beomlott, vágya járható?

A népmeséinkben gyakran különös világba vezet. Megfejtésre váró titkok sora maradt materiális szemléletű világunkban, amelyek kibontakozásában most és itt Blaskó Sándor szobrászművész ad céltudatos segítséget. Olyan körültekintően, minden részletre kiterjedően ismeri múltunk szimbólum rendszerét, legendáit és összefüggéseit, hogy kérdéseinkre meglepő, de mégis megnyugtató válaszokat ad. Mindezt úgy, hogy ezek a válaszok – szoborként, életfaként, keresztként – újra visszalophatják hajlékunkba a „szent sarkot”, a szakrális pólust, melynek hiányát igencsak megszenvedte az egykor griffes-indás családunk-népünk.

Rónai Gábor

Intézményünk Orvosi Könyvtárában 2014. áprilisában volt megtekinthető Blaskó Sándor szobrászművész kiállítása.