ToldykorhazAdmin

Az “Országos Egyesület A Mosolyért Közhasznú Egyesület” második alkalommal adott át ma adományt a Ceglédi Toldy Ferenc Kórház Csecsemő- és Gyermekgyógyászati osztálya részére. Az első alkalommal – előzetes egyeztetés után – egy hiánypótló, újraélesztésnél használatos lélegeztető készüléket kapott az osztály, most pedig egy több száz ezer forint értékű infúziós pumpa került átadásra, melyet az osztályvezető főorvos Dr. Surányi Lajos vett át Nagy Istvántól, az egyesület elnökétől.

Az “Országos Mosoly Egyesület” közhasznú szervezet, mely 2008-ban dolgozta ki egészségügyi és- szociális intézménysegítő projektjét azzal a céllal, hogy kórházakat, gyermekintézményeket 2009-től pedig már mentőszervezeteket támogasson. Olyan műszerek adományozásával, melyek a gyógyításhoz nélkülözhetetlenek, de az intézmények saját erőből nem, vagy csak nagy nehézségekkel tudják beszerezni szűkös anyagi helyzetük miatt.

Blaskó Sándor egyik legkövetkezetesebb ápolója és újrafogalmazója az ősi magyar hagyománynak. Korábban kőből, fából emelt köztéri szobrai tették ismertté. Mostanában kismérető, égetett, festett domborművei viszik hírét az egykor Mongóliából a Kárpát-medencéig ismert vizuális nyelvnek.

Ha nem akarok „belelátni”, örülhetek a szépségesen dekoratív tárgyaknak. Csodálhatom a magyar népművészetből is ismert ornamentikát. A magyar és keleti mitológiai lényei azonban minduntalan mélységek és magasságok felé irányítják figyelmemet. Erre utal a Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet Orvosi Könyvtárában rendezett tárlat címe is: „Mély kútba tekinték”.

Misztikus cím, hollywoodi filmek…és paródiák a szemem előtt. Vérfagyasztó zene, rejtélyes halálesetek, borzongás. Másfél óra élvezet, másnapra már el is felejtem. Ha gyermekkorom emlékei közt kutatok, nagyanyám és anyám szavait hallom: A közelébe se menj! Osztálykirándulások várainak ciszternái-kútjai mélysége elvarázsolt, kapcsolata alagutakkal, vészkijárata a csipkebokor alatt a domboldalon. Beomlott, vágya járható?

A népmeséinkben gyakran különös világba vezet. Megfejtésre váró titkok sora maradt materiális szemléletű világunkban, amelyek kibontakozásában most és itt Blaskó Sándor szobrászművész ad céltudatos segítséget. Olyan körültekintően, minden részletre kiterjedően ismeri múltunk szimbólum rendszerét, legendáit és összefüggéseit, hogy kérdéseinkre meglepő, de mégis megnyugtató válaszokat ad. Mindezt úgy, hogy ezek a válaszok – szoborként, életfaként, keresztként – újra visszalophatják hajlékunkba a „szent sarkot”, a szakrális pólust, melynek hiányát igencsak megszenvedte az egykor griffes-indás családunk-népünk.

Rónai Gábor

Intézményünk Orvosi Könyvtárában 2014. áprilisában volt megtekinthető Blaskó Sándor szobrászművész kiállítása.

Intézményünkben 2014. február 7-én ünnepi megemlékezést tartottunk a volt kórházigazgató, sebész főorvos, Dr. Korompay Tihamér születésének 100. évfordulója alkalmából. A megemlékezésen részt vettek Dr. Korompay Tihamér családtagjai, volt kollegái.

Az Intézmény halljában lévő emléktáblánál Dr. Pusztai Dezső főigazgató, a család nevében pedig Zsámberger Laura, Dr. Korompay Tihamér dédunokája helyezett el koszorút.

Dr. Korompay Tihamér 1914. január 20-án született, édesapja Korompay Károly Nyíregyházán volt sebész főorvos. Tanulmányait a nyíregyházi Királyi Katolikus Gimnáziumban végezte, 1931. szeptemberében nyert felvételt a Pázmány Péter Tudományegyetemre, mint orvostanhallgató. Doktorrá avatása 1938. április 9-én volt, hivatását Debrecenben kezdte el gyakorolni. A bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa volt nyolc hónapig, majd 1944. decemberében egy nyílt parancs Németországba szólította. Családjával 1946. márciusában tért vissza Debrecenbe, ahol 1957-ig dolgozott. Ekkor került a ceglédi Kórházba, ahol 1960-70 között szakmája mellett a kórházigazgatói teendőket is ellátta.

A ceglédi Kórház igazgatása alatt vált a régi, korszerűtlen, több telephelyen, elavult épületekben működő intézetből egy korszerű, a kor akkori követelményeinek megfelelő, modern 476 ágyas kórházzá. A megemlékezés résztvevői megtekintették azt a Dr. Túri József főorvos által készített kisfilmet, amely az ünnepélyes kórházátadás és az azt megelőző napok eseményeit örökítette meg. A filmkockákon több alkalommal látható volt Dr. Korompay Tihamér, aki az „új” kórház irányítását nem vállalta, a továbbiakban mint sebész főorvos dolgozott. Eredményes kórházigazgatói munkájáért Dr. Szabó Zoltán akkori egészségügyi miniszter miniszteri dicséretben részesítette.

A következő években nagy szakértelemmel, példamutató szorgalommal, emberszeretettel szolgálta a betegek gyógyítását. Példaértékű volt, ahogy a fiatal, pályakezdő orvosok munkáját segítette. Beosztottait önzetlenségre, emberszeretetre, etikus magatartásra oktatta. Társaságkedvelő, jó humorú, derűs ember volt, tele célokkal. 1974. június 11-én azonban egy pillanat alatt minden véget ért. Munkatársai hiába várták a műtőasztalnál, a mindig pontos főorvos akkor elkésett, és a mai napig hiányzik.

A megemlékezésen először Dr. Hidvégi Zoltán, a Gyermekosztály volt osztályvezető főorvosa idézte fel egykori vezetője emlékét. Visszaemlékezésében Dr. Korompay Tihamérre mint rendkívül emberséges, jó humorú, kedélyes személyre emlékezett, aki átlagon felüli konziliárus volt, és úttörő munkát végzett a gyermeksebészet kialakításával.

Dr. Túri József főorvos egykori kollégaként azt emelte ki, hogy a ceglédi Kórház Sebészeti osztálya a jó szakemberek gyülekezőhelyévé lett, s annak vezetője tiszteletreméltó és munkatársaitól ugyanezt elváró ember volt. Nagy megtiszteltetés volt vele együtt dolgozni, rengeteg hálával tartozik neki.

Dr- Czinege Imre főorvos elmondása szerint Dr. Korompay Tihamérrel való kapcsolatát két szóval lehet jellemezni: hála és köszönet. Sebészeti pályafutásának érsebészeti ágát Dr. Korompay Tihamér buzdító szavainak is köszönheti, aki számára a sebészeti szakma csúcsát jelentette.

Dr. Karácsony Tibor főorvos, aki 1970-ben kezdte pályáját, úgy emlékezett, hogy Dr. Korompay Tihamér erősen ambicionálta a fiatal orvosokat arra, hogy szakvizsga előtt is önálló munkát végezzenek. Ő is egykori főnökének köszönheti, hogy a sebész szakvizsga után urológiából is szakvizsgát tett. Az akkori Sebészeti osztályon dolgozó fiatal orvosoknak megvolt a szakmai hátterük és a jövőképük.

Dr. Balog József főorvos nagyszerű, remek emberként emlékezett egykori osztályvezető főorvosára. Kellemes sztorikat idézett fel a közös munka utáni összejöveteleikről. Visszaemlékezett az utolsó közösen induló operációjukra, amit Dr. Korompay Tihamér hirtelen bekövetkezett halála miatt már Nélküle fejeztek be. Dr. Banai Zoltán, a Sebészeti osztály jelenlegi osztályvezető főorvosa csak az idősebb kollegáitól hallott a valaha volt elődjéről, és annak a szakmájában megfellebbezhetetlen egyéniségéről. Mint mondta, Korompay főorvos úr a hitével, kitartásával, tudásával,
kollegáival való törődésével és családszeretetével példa ma is és megtisztelő számára, hogy utódja lehet.

A megemlékezésen közreműködött Dr. Korompay Tihamér keresztfia, Járdányi Gergely Liszt-díjas nagybőgőművész, aki egy rövid koncerttel tisztelgett az 1974-ben elhunyt Korompay doktor emléke előtt.

Ecseri Mária

Kedden délután új szobrot állítottak fel a ceglédi Toldy Ferenc Kórház kertjében. A Rejtek nevet viselő alkotást a Cegléden élő Csurgai Ferenc szobrászművész készítette még 2005-ben, s az elmúlt nyolc évben egy családi ház kertjét ékesítette.

A szobor – mint ahogy azt Csurgai Ferenctől megtudtuk – Cegléd Város Önkormányzat az alkotóval közös összefogásban egy sikeres Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatának köszönhetően kerülhetett közterületre.

A szobor elhelyezésére több városi helyszín is felmerült, de mivel a művész jó kapcsolatot ápol a kórház vezetésével, és másik két alkotása is az intézmény területén lett elhelyezve, nem volt kérdés a helyszínválasztás.

A több mint két méter magas, anyagában színezett, festett beton szobrot egy darus kocsi segítségével tudták csak a helyszínre szállítani és felállítani. A bejárathoz közel elhelyezett szobrot mostantól mindenki megcsodálhatja.

A szobor állításában segédkeztek:
Kelemen Zsolt – a daru kezelője,
Horváth Csaba, kőműves mester – a művész közvetlen munkatársa