ToldykorhazAdmin

Az osztály története

A Ceglédi Kórház Baleseti Sebészeti Osztálya 1957. június 1-én kezdte el működését. Az országos viszonylatban is korai időpontot magyarázza, hogy az addig a Sebészeti Osztályon dolgozó fiatal adjunktus, Dr. Anka Péter már évek óta nagy érdeklődést tanúsított a sérültellátás iránt. így, amikor az 1957-es év elején megalakult az Országos Baleseti Intézet, már az elsők között volt, aki elvégezte az Intézet által szervezett traumatológiai kurzust. A tanfolyam elvégzése után a rá jellemző aktivitással és energiával vetette bele magát az önálló baleseti osztály szervezésébe.

Az osztály elhelyezését a város központjában, az akkor a városon átvezető 4-es főközlekedési út mellett egy régebbi villaépületben sikerült megoldani, mely azelőtt katonai egészségügyi intézményként működött. Az elhelyezés a jó megközelíthetőség szempontjából ideális volt, azonban a kórház többi osztályától, a diagnosztikus és kiszolgáló egységektől való közel 3 kilométeres távolság napi problémákat okozott. Az épületben csupán egy rtg. munkahely működött, minden egyéb diagnosztikus lehetőség a kórház központi telephelyén állt

A Baleseti Sebészet első épülete 1957-1975.
rendelkezésre. Az épület eredetileg családi villának épült, lift nem volt benne, így a két szint között a járásképtelen betegek szállítása a szűk lépcsőházban próbára tette a műtősfiúk találékonyságát.
Az osztály műszerkészlete a sebészeti osztályról ?örökölt? műszerekből állt, a traumatológiában használatos speciális eszközök beszerzésére az akkori szűkös anyagi viszonyok mellett nem volt lehetőség. A speciális eszközök egy részét minta vagy leírás alapján az osztályon dolgozó “ezermester” műtőssegéd, Krupa József készítette el otthoni műhelyében. Az osztályra bekerült combnyak törött betegeket az első időszakban mentővel az Országos Baleseti Intézetbe szállították, ahol a műtétet Anka főorvos úr elvégezte, majd a műtétet követően a mentő visszaszállította, és itt folytatták a kezelését.

Később házilagosan előállított eszközökkel és műszerekkel már helyben is elvégezték a műtéteket. Egy combnyak szegezéshez minden alkalommal be kellett vinni a műtőbe a társalgóban lévő nagy asztalt, valamint a gipszelőből a végtaghúzó eszközöket. Egy-egy ilyen műtét 3-4 óráig is eltartott, képerősítő nem lévén a műtét minden egyes mozzanatát helyszíni rtg. felvételekkel rögzítették.

A 60-as évek közepén jutott az osztály egy Maquet traumatológiai műtőasztalhoz, mely a csípőtáji műtétek elvégzését már jelentősen könnyítette. Az első képerősítő a hatvanas évek végén került az osztályra, időközben a kéziműszer állomány is lassan kibővült. Ugyanebben az időszakban került sor az első Synthes műszerkészletek és motorok beszerzésére. Ezekkel együtt az AO által kidolgozott korszerű műtéti technikák is meghonosodtak az osztályon. Dr. Anka Péter közel egy évtizedig egy-két beosztott orvossal látta el az egyre növekvő számú sérültet, a beosztottak viszont egy-két évenként cserélődtek. Stabil orvosi gárda csak a hatvanas évek közepén alakult ki. Ebben az időben Dr. Tóth János, Dr. Petrik András és Dr. Hidegkuti György dolgozott az osztályon, és ebben a hetvenes évek végéig nem is történt változás. Az egymásra utaltság és a kórház többi osztályától való elszigeteltség családias hangulatot alakított ki az osztályon.

A sérültek egyre szaporodó száma, a diagnosztika fejlődése és az irányába támasztott egyre nagyobb igény tette szükségessé, hogy a baleseti osztály is a kórház területén kapjon elhelyezést. 1970-ben készült el a kórház hét emeletes főépülete, de abban a baleseti sebészeti osztálynak nem biztosítottak helyet. Ezt követően kezdődött a régi kórházépület felújításával a baleseti osztály megépítése . A régi épület első emeletén az 56 ágyas hotel, földszintjén a járóbeteg szakrendelések kerültek kialakításra, a hozzá toldott új épületben kapott helyet a két műtő és a négy ágyas posztoperatív őrző.

A fekvőbeteg osztály minden kórterme központi szívó- és oxigén rendszerrel volt ellátva, ugyancsak korszerű központi sűrített levegő és orvosi gáz rendszer került kialakításra az épületben. Az őrző minden ágyánál monitorizálási lehetőséget alakítottak ki. A műtők tágas alapterülettel, korszerű burkolóanyagokkal, légkondicionálással az akkori (1975) időszakban a legkorszerűbb lehetőséget biztosították a sérültellátás számára.

A baleseti sebészeti osztály 1975. augusztus 1-én foglalta el új birodalmát, melyben ezt követően közel húsz évig működött. A megnövekedett ágyszámon változatlan orvoslétszámmal dolgoztak tovább. Lényeges változást jelentett, hogy 1979-ben és 80-ban három frissen végzett fiatal orvos került az osztályra. A létszámgondok azonban ekkor sem oldódtak meg véglegesen, mert 1982-ben Hidegkuti doktor négy éves külföldi munkát vállalt. Ebben az időszakban az osztály jelentős műszerfejlesztéshez

A Baleseti Sebészet 1975-2002.
jutott a honvédségi egészségügyi készlet tartós használatba adása révén. Ekkor került először az osztályra AO fixateur externe készlet, melyet kisebb-nagyobb kiegészítéssel ma is használunk.

Dr. Anka Péter főorvos úr 27 éves osztályvezetői munkássága után 1983-ban vonult nyugdíjba. Utódjaként a Szegedi Orvostudományi Egyetem II. számú Sebészeti Klinikáján működő Traumatológiai Osztály vezetője, Dr. Endrődi János került az osztály élére.
Endrődi főorvos úr tevékenysége jelentősen rányomta a bélyegét a ceglédi traumatológia működésére. Nagy tapasztalatából, oktatói rutinjából elsősorban a fiatalok profitáltak, de megtalálta a hangot az idősebb kollégákkal is. Ebben az időben a fiatal orvosok olyan létszámban dolgoztak az osztályon, mint korábban még soha. Itt indult a pályája Dr. Császár Józsefnek és Dr. Pintér Sándornak is, akik azóta a Szegedi Klinika meghatározó munkatársai. Ugyancsak ekkor indult a sérültellátás mellett az ortopédiai szakellátás is, melyet közel húsz esztendőn át Dr. Fenyves Tamás végzett. Munkája jól beleilleszkedett a traumatológiai osztály működésébe, és kiegészítette azt.

Endrődi főorvos úr működése alatt hangsúlyosabbá vált osztályunkon a kézsebészeti tevékenység. Működésének kezdetétől felvállalta a területen előforduló összes kézsérülést és szeptikus kézsebészeti esetet, ezzel próbálva elejét venni a szakszerűtlenül ellátott kézsérülésekből eredő súlyos maradandó károsodásoknak. Nagy türelemmel adta át tapasztalatait, és néhány kollégát sikerült is beoltania a kézsebészet szeretetével, akik azóta már szintén tapasztalt kézsebészek.

Ebben az időszakban kezdődött az osztályon az arthroszkópos tevékenység, és az országban az elsők között kezdtük el használni a tomportáji törések ellátására a Gamma szeget. Súlyos tragédiák is emlékezetessé tették ezt az időszakot. 1989-ben Dr. Petrik András főorvos hunyt el tragikus hirtelenséggel 49 éves korában, majd csaknem pontosan egy évre rá Dr. Füle László kollégánkat veszítettük el 35 évesen hasonlóan drámai hirtelenséggel. Mindketten meghatározó, oszlopos tagjai voltak az osztálynak és hiányukat talán még azóta sem tudtuk feldolgozni.
Az 1990-es évek elején néhány fiatal kolléga került az osztályra, és lehetőség nyílt a szakmai profil további kiszélesítésére. Ebben az időszakban szerzett plasztikai sebészeti szakképesítést Dr. Lerch Ferenc, akit néhány év múltán újabb kolléga követett. Szakképesítésüket elsősorban az égett betegek ellátásában, valamint a posttraumás torzító elváltozások helyreállításában kamatoztatják.

Dr. Endrődi János a nekünk szentelt tizennégy tevékeny év után 1997-ben nyugállományba vonult. Egy éven át megbízottként Dr. Hidegkuti György vezette az osztályt, majd 1998-ban újabb szegedi klinikus, Dr. Nacsai István került az osztály élére.

Nacsai főorvos úr széles látókörű, funkcionális szemléletű baleseti sebész, akinek elsősorban a sürgősségi szemlélete alakította át az osztály működését. Ebben az időben kezdett általánossá válni a primer definitív ellátás, az ügyeleti műtétek száma egyre inkább szaporodott. Mint volt egyetemi oktató, fáradhatatlanul foglalkozott a fiatalokkal, orvosokkal, szakdolgozókkal egyaránt. Munkája nyomán nagyon sokat változott az osztályon a sérültellátás szemlélete.

Időközben az 1975-ben korszerű és modern épület elhasználódott, a technika elavult. Elsősorban a műtők igényeltek volna jelentős rekonstrukciót, napirenden voltak a beázások, a klímaberendezés többször volt rossz, mint amennyit működött. Emellett egyre kínosabbá vált a kórházban rendelkezésre álló korszerű diagnosztikus eszközök és az ugyancsak korszerűen felszerelt Központi Anaesteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály nagy távolsága. Ebben az időszakban történt a főépületben a központi műtőblokk rekonstrukciója, és az ott kialakított korszerű műtők képesek voltak kiszolgálni a Baleseti Sebészeti Osztály igényeit is. Mindezek nyomán született meg a kórház vezetőségének döntése, mely szerint az osztályt a kórház hét emeletes főépületében kell elhelyezni. Ugyancsak ekkor született döntés a sürgősségi fogadóhely kialakításáról is, melyet teljes egészében a baleseti sebészet vehetett birtokba.

Nacsai főorvos úr ezt a változást már nem várta meg, osztályvezető főorvosként visszament szeretett szülővárosába, Szegedre.
Az osztály életében az újabb költözés 2002 augusztusában zajlott le, amikor a hotel a kórház központi épületének második emeletén került elhelyezésre, a sérültek fogadása pedig az újonnan kialakított sürgősségi állomáson zajlott. Ugyancsak itt került kialakításra az új sürgősségi műtő is, ahol az akut műtétek kényelmesen elvégezhetők. Kisebb zökkenőkkel a költözés néhány hét alatt befejeződött, lassan mindenki megtalálta a helyét. Az új környezet új lehetőségeket nyitott, megváltozott az osztály munkarendje. általánossá vált a sérültek elsődleges definitív ellátása, szorosabb munkakapcsolat alakult ki az Intenzív osztállyal, melynek elsősorban a polytraumatizált sérültek ellátásában van jelentős szerepe.

A korszerű diagnosztikus eszközök rendelkezésre állnak, és nem kell vállalni nagy távolságokon való szállítás esztelen kockázatát. Az elektív műtétek elvégzéséhez a központi műtő biztosít lehetőséget. A költözés óta eltelt három és fél év bizonyította, hogy a baleseti sebészeti osztály igazi helye a többi klinikai osztály között van, és a működéséhez is itt vannak meg az igazi feltételek.
További változást jelent, hogy az eddig sürgősségi fogadóhelyként működő egység a 2006. év elejétől SO2 besorolású általános sürgősségiA

jelen: a baleseti sürgősségi fogadóhely
osztályként működik. A sérültellátás eddigi folyamatára ez nincs jelentős befolyással, de a több szakma egyidejű jelenléte bővíti a lehetőségeket és növeli az ellátás biztonságát. Ebben a felgyorsult, kissé elidegenített, technicizált világban igyekszik a ceglédi Baleseti Sebészeti Osztály az elődökhöz méltó, de a jelenkornak megfelelő színvonalon kielégíteni a rábízott népesség szükségleteit és igényeit.

JELENKOR
A Baleseti Sebészeti Osztály felkészülten fogadja az Intézet ellátási területéről érkező sérülteket, legyen az könnyű háztartási baleset, sportsérülés, vagy súlyos közúti baleset elszenvedője. A rendelkezésre álló korszerű diagnosztikai eszközök, a modern digitális röntgen, a korszerű spirál CT és az ultrahang vizsgáló eszközök, valamint a tapasztalt szakorvosok szakmai tudása a betegek gyors és pontos kivizsgálását szolgálják. A sérültellátásban igyekszünk az elsődleges teljes körű ellátásra, hogy a betegek számára biztosítsuk a mielőbbi teljes felépülést.

Ebben segítségünkre van a jól felszerelt Központi Anaesteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, és a hozzá kapcsolódó aneszteziológiai szolgálat. A több testtájra kiterjedő sérüléseket elszenvedett betegek ellátásában a társszakmák is segítségünkre vannak.

A végtagtörések ellátásához a legkorszerűbb rögzítő eszközöket használjuk. A törések jelentős részét kis műtéti behatolásból, nagy stabilitást biztosító implantátumokkal rögzítjük, melynek következtében betegeinket már a műtétet követő napon kikeltjük a betegágyból, ezzel igyekszünk megelőzni azokat a szövődményeket, melyek az ágyhoz kötöttség következtében alakulnak ki. A leggyakrabban előforduló sérüléseket, az idősebb korosztály csípőtáji töréseit mindig sürgős műtétként kezelve, lehetőség szerint néhány órán belül műtéti úton rögzítjük, hiszen leginkább őket fenyegetik az ágyhoz kötöttség szövődményei. Amennyiben a törés korai ellátása nem valósul meg, vagy egyéb szövődmény alakul ki a csípőtáji törések esetében, lehetőség van csípőprotézis beültetésére is.

A gyakori kézsérülések ellátását nagy gyakorlattal rendelkező kézsebész szakorvosaink végzik, de rendszeresen operálják a kéz egyéb, nem sérülésből származó elváltozásait, rendellenességeit is. Egyéb testtájakon kialakult sérülésből vagy degeneratív elváltozás következtében létrejött problémák műtéti kezelését is rendszeresen végezzük. Ide tartoznak a láb különböző deformitásai, valamint a porckopásos térd és csípőelváltozások. Ezen ízületek protézissel való ellátása is osztályunk tevékenységi körébe tartozik.

Közel húsz éve végzünk osztályunkon az arthroszkópos műtéteket, melynek során elsősorban térdízületi szalag és porcsérüléseket, valamint porckopásos elváltozásokat látunk el. Az utóbbi években kiterjesztettük tevékenységünket a vállízület arthroszkópos kezelésére is. Az osztály munkatársai aktívan közreműködnek a szakma tudományos rendezvényein, gyakran prezentációk formájában számolnak be munkájukról. A szakorvosképzésben akkreditált gyakorlati oktatóhelyként veszünk részt.

JÁRÓBETEG RENDELÉSEK

Az osztályhoz integrálva két baleseti sebészeti és egy ortopédiai szakrendelés működik. Ezeken kívül kézsebészeti, plasztikai és égéssebészeti szakrendelésen, valamint vállsebészeti specialitás keretében várjuk betegeinket.

AZ OSZTÁLY ORVOSAI

AZ OSZTÁLY ELÉRHETŐSÉGEI

Osztályvezető főorvos: Dr. Dezsőfi Ferenc

Vezető ápoló: Fazekas Erika
telefon melléke: 309

Osztályos iroda telefon melléke: 306