A jelenleg hatályos törvények szerint minden élő emberből eltávolított szervet, szövetet kórszövettani vizsgálatra kell küldeni.
Kizárólag kórszövettani vizsgálat alapján lehet elvégezni az orvostudomány három legsúlyosabb terápiás beavatkozását: a szervek csonkolását/eltávolítását, a sugárterápiát illetve citosztatikus kezelést. Ezért a daganatos betegségek hatékony kezelése sem képzelhető el előzetes kórszövettani vizsgálat nélkül, mert egyedül ez a vizsgálat tudja pontosan meghatározni a rosszindulatú daganatos betegségek kezelése szempontjából meghatározó jelentőségű adatokat, nevezetesen: a daganat szöveti szerkezetét, differenciáltságának fokát, kiterjedését, az érbetörést, a daganat és a környezet viszonyát, a gazdaszervezet reakcióját valamint azt, hogy az eltávolítás az épben történt-e.
A kórszövettani vizsgálat szerepe azonban nem korlátozódik a daganatdiagnosztikára, emellett a legalkalmasabb eljárás a rákmegelőző állapotok felismerésére, lehetővé teszi bizonyos belsőelválasztású mirigyek funkciójának vizsgálatát, gyulladások felismerését és jellegének meghatározását, egy adott betegség kórokozójának kimutatását (pl. tbc, Helicobacter), egyes betegségek regressziójának vizsgálatát. A kórszövettani vizsgálat alkalmas továbbá az egészségügyi munka minőségének ellenőrzésére is, pl. rosszindulatú daganat esetén annak vizsgálatára, hogy az elváltozás eltávolítása teljes egészében megtörtént-e.
Fentiek alapján érthető, hogy a modern orvostudomány korszerű vizsgáló módszereinek kialakításakor az egyik elsődleges cél volt, hogy minél kisebb beavatkozással biztosítsanak anyagot kórszövettani vizsgálatra (endoszkópia, tűbiopszia). A szöveti mintákon számos speciális vizsgálati módszer végezhető, így végzünk pl. kémiai vizsgálatokat (hisztokémia). Az immunhisztokémia megjelenése forradalmasította a kórszövettani, ezen belül legfőképp a daganatdiagnosztikát. Segítségével nemcsak a tumorok pontos szöveti eredetét és típusát tudjuk meghatározni, hanem sok esetben egy áttéti daganat kiindulási helyére is következtethetünk, emellett prognosztikai tényezőket és a kezelést meghatározó faktorokat mutathatunk ki. új kihívás a molekuláris szintű elváltozások feltárása (génhibák, kromoszóma eltérések, víruskimutatás).
Mindezen vizsgálatok kórházunk patológiai osztályán elvégezhetőek és kivitelezésüket a legmodernebb automata műszerek, valamint az azokat működtető szakképzett asszisztensek közreműködése biztosítja.
A citológiai vizsgálat során a szöveti kötelékeiből kiszakított sejtek alaki elváltozásai alapján állítunk fel diagnózist. A szűrő citológiai vizsgálatok során egészséges, de egy betegségnek fokozott mértékben kitett egyének sejtjeiből kell a rákmegelőző állapotokat, illetve daganatos
betegségeket felismerni. Kiemelkedő jelentőségű a méhnyakrák megelőzésére végzett nőgyógyászati citológiai vizsgálat. Az aspirációs citológiai vizsgálat során speciális tűvel elérhető, gócos elváltozásokból szakítunk ki sejteket a betegség jellegének felismerésére.
Az eljárás kezdetben csupán a tapintható, bőr alatti elváltozásokra korlátozódott, mára azonban nehezen hozzáférhető szervek vizsgálata is lehetséges, ultrahang vezérelés segítségével (pl. hasnyálmirigy, máj, csigolyák, stb.). Ez a szakterületek közötti hasznos együttműködés ékes példája. A citológiai vizsgálat akkor a leghatékonyabb, ha a mintavételt a patológus orvos végzi, vagy jelen van az anyagvételnél. A (szűrő jellegű) tömeges citológiai vizsgálatok gyors értékelését két citológus előszűrő szakasszisztens segíti.
A kórboncolások általánossá válása egybeesik a modern orvostudomány kezdeteivel. A boncolás feladata a kórlefolyás tisztázása – a halálhoz vezető folyamatok alapjául szolgáló betegség, a következményes szövődmények és a halál okának, valamint minden jelenlévő egyéb betegség megállapítása, továbbá annak tisztázása, hogy a klinikai és boncolási diagnózis esetleges eltérésének mi lehet az oka. Ez utóbbi az egészségügyi munka minőségellenőrzésének egyik leghatékonyabb eszköze. Fontos szerepe van a betegségek közötti kapcsolatok feltárásában, továbbá a betegségek patomechanizmusának kutatásában, valamint az oktatásban. Az egészségügyi törvény értelmében minden kórházban elhunyt beteg tetemét kórboncolás alá kell vonni. Amennyiben az eset tisztázott, és mind a kezelőorvos, mind a patológus egyetért abban, hogy a kórboncolástól lényeges új adatok nem várhatók, a boncolás (a hozzátartozók kérésére) mellőzését az orvosigazgató engedélyezheti.
Mindezen feladatok ellátása a patológus szakorvosok feladata. Kórszövettani leletet, boncjegyzőkönyvet és bizonyos citológiai leletet csak patológus szakorvos adhat ki. A patológus orvosnak igen széles látókörrel kell rendelkeznie, mivel számos, különböző profilú klinikai osztálytól kapott kórszövettani/citológiai mintát kell értékelnie, a boncolások során pedig a gyógyintézet valamennyi osztályáról származó elhunyt kórtörténetét kell értékelnie. Az értékelés klinikopatológiai szemlélettel történik, beleértve azt is, hogy a beteg gyógykezelése a foglalkozás szabályai szerint történt-e. Amennyiben gondatlanság gyanúja merül fel, az esetet a rendőrhatóság tudomására kell hozni.
Elhunytakkal kapcsolatban érdeklődni a kórház 185 és 188 mellékén lehet. ügyintézés hozzátartozók részére: hétfőtől péntekig: 8.00-15.00 óra között (alagsori iroda). ügyintézés temetkezési vállalkozók részére: hétfőtől péntekig: 15.00-16.00 óra között Halottkiadás: 8.00-9.30 és 12.30-13.30 óra.
Az elhunytak szakszerű kegyeleti felkészítését a boncmesterek végzik. Díjat kell fizetni a kegyeleti (thanatopraxie-s) szolgáltatásért és az elhunytak tárolásáért. A részletekről a boncmesterek készségesen adnak felvilágosítást.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a titoktartási kötelezettség miatt leletekkel kapcsolatos felvilágosítást telefonon nem áll módunkban adni. élő betegből eltávolított minták esetén a leletek eredményét csak a kezelőorvos kapja meg és a beteg maga is kérheti. Hozzátartozók részére lelet csak a beteg által közokiratban megjelölt személy/ek/nek adható ki.
AZ OSZTÁLY ORVOSAI
| NÉV | BEOSZTÁS | SZAKVIZSGÁK | ||
| Dr. Berczi Lajos | egyetemi adjunktus, osztályvezető főorvos | kórbonctan-kórszövettan | ||
| Dr. Csáky András | főorvos | kórbonctan-kórszövettan | ||
| Dr. Rack Emma | szakorvos | kórbonctan-kórszövettan |
AZ OSZTÁLY ELÉRHETŐSÉGEI
Telefon: 53/310-011
Dr. Berczi Lajos: 196-os mellék
Osztályos iroda: 185-ös mellék
Boncmesterek: 188-as mellék
A jelenleg hatályos törvények szerint minden élő emberből eltávolított szervet, szövetet kórszövettani vizsgálatra kell küldeni.
Kizárólag kórszövettani vizsgálat alapján lehet elvégezni az orvostudomány három legsúlyosabb terápiás beavatkozását: a szervek csonkolását/eltávolítását, a sugárterápiát illetve citosztatikus kezelést. Ezért a daganatos betegségek hatékony kezelése sem képzelhető el előzetes kórszövettani vizsgálat nélkül, mert egyedül ez a vizsgálat tudja pontosan meghatározni a rosszindulatú daganatos betegségek kezelése szempontjából meghatározó jelentőségű adatokat, nevezetesen: a daganat szöveti szerkezetét, differenciáltságának fokát, kiterjedését, az érbetörést, a daganat és a környezet viszonyát, a gazdaszervezet reakcióját valamint azt, hogy az eltávolítás az épben történt-e.
A kórszövettani vizsgálat szerepe azonban nem korlátozódik a daganatdiagnosztikára, emellett a legalkalmasabb eljárás a rákmegelőző állapotok felismerésére, lehetővé teszi bizonyos belsőelválasztású mirigyek funkciójának vizsgálatát, gyulladások felismerését és jellegének meghatározását, egy adott betegség kórokozójának kimutatását (pl. tbc, Helicobacter), egyes betegségek regressziójának vizsgálatát. A kórszövettani vizsgálat alkalmas továbbá az egészségügyi munka minőségének ellenőrzésére is, pl. rosszindulatú daganat esetén annak vizsgálatára, hogy az elváltozás eltávolítása teljes egészében megtörtént-e.
Fentiek alapján érthető, hogy a modern orvostudomány korszerű vizsgáló módszereinek kialakításakor az egyik elsődleges cél volt, hogy minél kisebb beavatkozással biztosítsanak anyagot kórszövettani vizsgálatra (endoszkópia, tűbiopszia). A szöveti mintákon számos speciális vizsgálati módszer végezhető, így végzünk pl. kémiai vizsgálatokat (hisztokémia). Az immunhisztokémia megjelenése forradalmasította a kórszövettani, ezen belül legfőképp a daganatdiagnosztikát. Segítségével nemcsak a tumorok pontos szöveti eredetét és típusát tudjuk meghatározni, hanem sok esetben egy áttéti daganat kiindulási helyére is következtethetünk, emellett prognosztikai tényezőket és a kezelést meghatározó faktorokat mutathatunk ki. új kihívás a molekuláris szintű elváltozások feltárása (génhibák, kromoszóma eltérések, víruskimutatás).
Mindezen vizsgálatok kórházunk patológiai osztályán elvégezhetőek és kivitelezésüket a legmodernebb automata műszerek, valamint az azokat működtető szakképzett asszisztensek közreműködése biztosítja.
A citológiai vizsgálat során a szöveti kötelékeiből kiszakított sejtek alaki elváltozásai alapján állítunk fel diagnózist. A szűrő citológiai vizsgálatok során egészséges, de egy betegségnek fokozott mértékben kitett egyének sejtjeiből kell a rákmegelőző állapotokat, illetve daganatos
betegségeket felismerni. Kiemelkedő jelentőségű a méhnyakrák megelőzésére végzett nőgyógyászati citológiai vizsgálat. Az aspirációs citológiai vizsgálat során speciális tűvel elérhető, gócos elváltozásokból szakítunk ki sejteket a betegség jellegének felismerésére.
Az eljárás kezdetben csupán a tapintható, bőr alatti elváltozásokra korlátozódott, mára azonban nehezen hozzáférhető szervek vizsgálata is lehetséges, ultrahang vezérelés segítségével (pl. hasnyálmirigy, máj, csigolyák, stb.). Ez a szakterületek közötti hasznos együttműködés ékes példája. A citológiai vizsgálat akkor a leghatékonyabb, ha a mintavételt a patológus orvos végzi, vagy jelen van az anyagvételnél. A (szűrő jellegű) tömeges citológiai vizsgálatok gyors értékelését két citológus előszűrő szakasszisztens segíti.
Osztályunkon aspirációs citológiai rendelés működik.
Rendelési idő: hétfő: 8.00-9.00, csütörtök és péntek: 8.00-10.00, (előzetes egyeztetés alapján).
A kórboncolások általánossá válása egybeesik a modern orvostudomány kezdeteivel. A boncolás feladata a kórlefolyás tisztázása – a halálhoz vezető folyamatok alapjául szolgáló betegség, a következményes szövődmények és a halál okának, valamint minden jelenlévő egyéb betegség megállapítása, továbbá annak tisztázása, hogy a klinikai és boncolási diagnózis esetleges eltérésének mi lehet az oka. Ez utóbbi az egészségügyi munka minőségellenőrzésének egyik leghatékonyabb eszköze. Fontos szerepe van a betegségek közötti kapcsolatok feltárásában, továbbá a betegségek patomechanizmusának kutatásában, valamint az oktatásban. Az egészségügyi törvény értelmében minden kórházban elhunyt beteg tetemét kórboncolás alá kell vonni. Amennyiben az eset tisztázott, és mind a kezelőorvos, mind a patológus egyetért abban, hogy a kórboncolástól lényeges új adatok nem várhatók, a boncolás (a hozzátartozók kérésére) mellőzését az orvosigazgató engedélyezheti.
Mindezen feladatok ellátása a patológus szakorvosok feladata. Kórszövettani leletet, boncjegyzőkönyvet és bizonyos citológiai leletet csak patológus szakorvos adhat ki. A patológus orvosnak igen széles látókörrel kell rendelkeznie, mivel számos, különböző profilú klinikai osztálytól kapott kórszövettani/citológiai mintát kell értékelnie, a boncolások során pedig a gyógyintézet valamennyi osztályáról származó elhunyt kórtörténetét kell értékelnie. Az értékelés klinikopatológiai szemlélettel történik, beleértve azt is, hogy a beteg gyógykezelése a foglalkozás szabályai szerint történt-e. Amennyiben gondatlanság gyanúja merül fel, az esetet a rendőrhatóság tudomására kell hozni.
Elhunytakkal kapcsolatban érdeklődni a kórház 185 és 188 mellékén lehet. ügyintézés hozzátartozók részére: hétfőtől péntekig: 8.00-15.00 óra között (alagsori iroda). ügyintézés temetkezési vállalkozók részére: hétfőtől péntekig: 15.00-16.00 óra között Halottkiadás: 8.00-9.30 és 12.30-13.30 óra.
Az elhunytak szakszerű kegyeleti felkészítését a boncmesterek végzik. Díjat kell fizetni a kegyeleti (thanatopraxie-s) szolgáltatásért és az elhunytak tárolásáért. A részletekről a boncmesterek készségesen adnak felvilágosítást.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a titoktartási kötelezettség miatt leletekkel kapcsolatos felvilágosítást telefonon nem áll módunkban adni. élő betegből eltávolított minták esetén a leletek eredményét csak a kezelőorvos kapja meg és a beteg maga is kérheti. Hozzátartozók részére lelet csak a beteg által közokiratban megjelölt személy/ek/nek adható ki.
AZ OSZTÁLY ORVOSAI
| NÉV | BEOSZTÁS | SZAKVIZSGÁK | ||
| Dr. Berczi Lajos | egyetemi adjunktus, osztályvezető főorvos | kórbonctan-kórszövettan | ||
| Dr. Diczházi János Csaba | főorvos | kórbonctan-kórszövettan | ||
| Dr. Szakál Fruzsina | szakorvos | patológia |
AZ OSZTÁLY ELÉRHETŐSÉGEI
Telefon: 53/310-011
Dr. Berczi Lajos: 196-os mellék
Osztályos iroda: 185-ös mellék
Boncmesterek: 188-as mellék
